Ford Klub Magyarország

Visszatérő kérdés a fórumon: ezt és ezt a motort hogyan lehet turbósítani? Nem csoda, hogy a turbó nagy népszerűségre tett szert, hiszen jelentős teljesítménynövekedést lehet vele elérni, elhanyagolható hátrányok mellett. Sokaknak megmozgatja ezért a fantáziáját a feltöltés lehetősége; olyanokét is, akik mindenféle utánajárás, tájékozódás nélkül szándékoznak belefogni ebbe az egyáltalán nem egyszerű és olcsó műveletbe. Ez az írás nekik szól. Azonban nem fog konkrét tanácsokat tartalmazni egyes motortípusokkal kapcsolatban, és kész megoldásokat sem kínál. Azért született, hogy a turbófeltöltés iránt érdeklődők átfogó képet kapjanak arról, mekkora fába készülnek vágni a fejszéjüket.

Sajnos nem ilyen egyszerű. Címszavakban néhány dolog, amin el kell gondolkozni:

Kezdjük a motorral. Itt bizony jelentős átalakításokra lesz szükség. Először is, csökkenteni célszerű a kompresszióviszonyt a megfelelő dugattyúk alkalmazásával (a turbósoknak a nagyobb teherbírás végett más az anyaga, gyártásmódja). A feltöltés mértéktől függően szükség lehet erősebb hajtókarokra a hozzávaló csapágyakkal. Továbbá a széria gyújtógyertyákat is hidegebb hőértékűre kell cserélni. Amennyiben nem célunk a gyárinál magasabb fordulat elérése, a vezérműtengely és a hidrotőkék maradhatnak, habár megemlítendő, hogy a feltöltés egy kissé más szelepvezérlési időket igényel. A turbómotorokban többnyire külön olajsugár hűti a dugattyúkat alulról, ezt is meg kell oldani valahogy.

Ha a motorral kész vagyunk, tegyük rá fel a turbót. Ehhez szükségünk van egy megfelelő kipufogóleömlőre. Otthon hegeszteni ilyen-olyan csövekből lehet, de ne tegyük, mert az eredmény sose lesz jó. Vagy venni kell készen (ha kapni az adott motorhoz), vagy profira kell bízni a dolgot. Mivel a szívómotorhoz méretezett kipufogórendszer áteresztőképessége minden bizonnyal kicsi lesz, gyakorlatilag mindent cserélnünk kell, ami a turbó után van. Ne feledkezzünk meg továbbá arról, hogy a turbónak kenésre és hűtésre van szüksége, tehát motorolajat és hűtővizet kell hozzá- és elvezetni (egyes típusoknál vízhűtés nem szükséges, körülöttük viszont megfelelő levegőáramlást kell biztosítani).

Tehát helyére került a turbó, a kipufogógáz immár megfelelő rendszeren keresztül távozik a motorból, a turbó által termelt töltőlevegő útja viszont még nincs biztosítva. A gyári légszűrő kapacitása nem biztos, hogy elegendő lesz, érdemes egy nagyobbat beépíteni. A direktszűrő alkalmazásával kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények, a közhiedelemmel ellentétben utcára nem feltétlenül a legjobb megoldás. Ami biztos: nagyobb keresztmetszetű szívócsövek kellenek. Intercooler felszerelése ugyan nem kötelező, de javasolt, mivel az összekomprimált levegő hőmérsékletének a jelentős növekedése nagy mértékben növeli a kopogásos égés kialakulásának a lehetőségét. És nem mellesleg annyira egyszerű és hatékony eszköz, hogy kár volna kihagyni. Problémát csak az elhelyezése és csövezése okozhat.

Van már rengeteg levegőnk, azt feldolgozni képes motorunk, mi kell még? Benzin, sajnos. Több levegőhöz több üzemenyag dukál, különben nem lesz teljesítmény. Ez a kisebb baj, a nagyobb az, hogy kellő hűtés sem. Turbómotorban ugyanis nagy gáznál a beporlasztott benzin egy része a hengerek és a turbó hűtésére megy el. Ennek hiányában a dugattyúk könnyen elolvadhatnak, aminek motorgenerál a következménye, szélsőséges esetben az egész motor mehet a kukába. A megfelelő benzinmennyiség biztosításához nagyobb teljesítményű benzinpumpára és befecskendezőszelepekre lesz szükség, esetleg a benzincsövek kapacitása is kevésnek bizonyulhat.

A keverékképzést valamivel vezérelni kell, nem is beszélve a gyújtásról. A gyári computer nem csupán a megnövelt levegő- és benzinmennyiséggel nem fog tudni mit kezdeni, de egy szívómotor utólagos feltöltésekor a feltöltés által a fordulatszám és terhelés mellett egy újabb dimenzió, a töltőnyomás is belekerül a bemenő jelek közé. Olyan motorvezérlésre van tehát szükség, ami mindezt képes kezelni. Ha a motorhoz létezik turbós tuningchip, használjuk; ha nem, akkor egyedi, programozható motorvezérlő rendszer (pl. VEMS) beépítésével oldható meg a helyzet. Utóbbi nem olcsó mulatság, ráadásul a programozása szakembert és célműszert igényel. A megfelelő vezérléshez megfelelő érzékelők is kellenek, pl. turbómotorhoz való MAF (vagy MAP, motortól függ) szenzor.

Szinte biztos, hogy a hűtőrendszer fejlesztése sem kerülhető el. A turbómotornak nagyobb a hőterhelése. Vízhűtéses turbó esetén ügyelni kell arra is, hogy a turbón átfolyó víz extrém módon felmelegszik. Ezen felül a turbó rengeteg hőt termel, ami a szűk motortérben nem feltétlenül áldásos. Még egy apróság: ahogy a hűtővíz, úgy a motorolaj is nagyobb hőterhelést kap, ezért célszerű egy olajhűtőt beépíteni.

Láthatjuk tehát, hogy a turbófeltöltés utólagos alkalmazása nem is olyan egyszerű dolog. Mielőtt bármibe is belefognánk, nézzünk utána, hogy létezik-e az autónkhoz való gyárilag feltöltött motor. Ha igen, építsük be azt! Ezzel a fenti problémák nagy részét máris kiküszöböltük. A motorcsere azért épp elég kérdést fel fog vetni — de ez egy másik témakör.

Amennyiben a gyár volt olyan hanyag, és nem készített az autónkba illeszkedő turbómotort, akkor bizony nekünk kell megcsinálni. Van néhány szempont, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Először is: mindent lehet, de nem mindent érdemes. Alaptézis, hogy tuningolni igazából az adott típusban előforduló legerősebb motort ésszerű. Buta dolog egy alacsony teljesítményű, többnyire kis lökettérfogatú belépőmotorból többszázezer forintért előállítani egy olyan tudású erőforrást, amit a bontóban pár darab tízezresért megkapunk. Ráadásul a kis lökettérfogatú motorok többnyire arra lettek tervezve, hogy keveset fogyasszanak, ezért sokszor alkalmatlanok a nagy teljesítmény kisajtolására. Igavonóból versenylovat faragni pedig hamvába holt elképzelés. Másik lényeges kérdés az alkatrészellátás. Ha a kiválasztott motorhoz nem létezik pl. turbós dugattyú, akkor esélyünk sincs a sikerre. Válasszunk tehát olyat, amihez kapunk megfelelő cuccokat. Kényes feladat még a turbó kiválasztása. Minél nagyobb, annál jobb — tartja a mondás —, de ez utcai autó esetében egyáltalán nem így van. Kétségtelen, hogy a nagyobb turbó több levegőt szállít, de a méret növekedésével nő a turbólyuk is, meg minek használjunk teherautóra való turbót, ha a motorunk csak egy hajszárító szállított légmennyiségét képes feldolgozni? Meg kell találni az optimális kompromisszumot.

S még egy gondolat. Nem kell sok száz lóerő pluszra törekedni, így nem feltétlenül szükséges minden alkatrészt jobbra cserélni, de egy komplett turbós rendszer kiépítésének mindenképpen van egy minimális költsége, ami független az általa nyert plusz lóerők számától. És ez az összeg akkor sem lesz kevesebb, ha csak +10% teljesítményt nyerünk vele, amiért lényegében felesleges a feltöltéshez folyamodni. Tehát az a kijelentés nem állja meg a helyét, hogy én csak kis mértékben akarom feltölteni a motort, mert úgy nem kerül annyiba...

Végezetül: ne akarjunk úttörők lenni ott, ahol már úgysem lehetünk. Nézzünk körül az interneten. Fordokról lévén szó, érdemes az angol oldalakat böngészni — ők már kitaláltak és megvalósítottak minden értelmes (és értelmetlen) ötletet, ami ezzel a márkával kapcsolatos. Kész átalakítási leírásokat és alkatrészforrásokat egyaránt találunk náluk.

Néhány turbófeltöltéssel kapcsolatos oldal:
http://totalcar.hu/magazin/technika/turbo100/
http://totalcar.hu/magazin/technika/turbotuning/
http://www.deviltuning.hu/?oldal=36&show=posts&topic=21
http://www.protechnic.hu/